Nimfák

A Nimfák a fiatalság, az örök szépség megtestesítői, már nem lányok, de még nem anyák. Létük gyökerei a sámánizmus koráig nyúlnak vissza, amikor is úgy tartották, hogy a Nimfák a helyek, a növények az állatok megtestesülései - elemi lények.


A Nimfák a természet női energiái, az erdők, a folyók, a források, a mezők, a hegyek és a tengerek istennői.

A görög mitológiában a szépség a termékenység megtestesítői. A Nimfák különösen szép helyekhez, tájakhoz kötődnek, otthonaik a hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok, folyók, dús réteken táncolnak, virágos mezőkön pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai ez életerős szatírok szerelmi vágyainak. Jókedvükben gyakran ijesztgetik a magányos utazókat.

Élőhelyük szerint különböző csoportokat alkotnak. 

1. Dryades (Driádok) vagy a Föld Nimfák

Ők vigyáznak a völgyekre, legelőkre, rétekre, ligetekre, szurdokokra, hegyekre, kertekre és fákra. Úgy tartják, hogy bizonyos Driád Nimfák együtt születnek az általuk őrzött fákkal, és a fa halálakor ők is vele halnak. A fákat bántó halandókat keményen megbüntetik.

2. Naiades (Najádok) vagy a Vízi Nimfák

 Ők felügyelik a sós és édes vizeket, a folyókat, a mocsarakat, a forrásokat, a patakokat, a lápokat és a tavakat. A Najádok léte az általuk felügyelt víz lététől függ. Vagyis, ha a patak, folyó, forrás kiszárad, akkor ők is meghalnak.Úgy tartják, hogy aki iszik a Vízi Nimfák vizéből, az minden betegségből kigyógyul, vagy akár még a jövőbe is képes lesz látni.


A Nimfák ugyan halandóak, de nagyon sokáig élnek és soha nem vénülnek meg: éppen úgy mint a források, melyek bár kiapadhatnak, de az öregedés jeleit soha nem mutatják. Istenektől és halandóktól is született gyermekeik megszámlálhatatlanok.